A magyar szó igazán kifejező és teljes mértékben hazai találmány. A nyelvújítás során Baróti Szabó Dávid alkotta meg a szót, amely a zengő hangzást hivatott kifejezni. Az innováció előtt számos néven illették az eltérő típusú zongorákat, amelyek a különféle hangszerek egy-egy jellegzetes eleméről kapták nevüket, mint például klavier – billentyűzet vagy épinette – tüske.
A korszerűbb zongorák szélesebb körű használatáért folytatott harcban a Bach fivérek vették fel a kesztyűt a XVIII. században. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy Johann Christian Bach megtartotta az első nyilvános zongorakoncertet.
A Jankó-féle Jankó Pál keze munkáját dicséri és napjainkban igazi unikumnak számít. Érdekessége a hangszernek, hogy nem a ma elterjedt egysoros billentyűzettel rendelkezett, hanem lépcsőzetesen kialakított, hatsoros klaviatúrát hozott létre.
A zongorák igazi kincsek, amelyeket megőrizhet gondos ápolással és bizonyos időnkénti hangolással, javítással.