A zongorapedálok segítségével tökéletessé teheti a játékát, rövid összefoglalónkból pedig azt is megtudhatja, hogyan érdemes használni őket!
A hangszer tekintélyes méretéhez képest a zongorapedálok szinte eltörpülnek, ennek ellenére azonban funkciójuk csöppet sem elhanyagolható. Alapvetően két pedált kapnak a hangszerek, némely típusok azonban hárommal büszkélkedhetnek, mindezekkel összefüggésben pedig említést kell tennünk a zongora lírájáról is. Vegyük tehát sorra, pontosan mire is szolgálnak ezek!
A jobb oldalon helyezkedik el a Forte pedál, vagyis a zengető, melynek lenyomásával egy időben felemelkedik a tompítósor a húrozatról. Ez tovább zengeti a már leütött hangokat és megerősíti azokat a keletkező rezonancia által. Ez azt jelenti, hogy lenyomásával a hangok természetes felhangjai is megszólaltathatóak, ezzel szépen összeköthetőek a hangok és fokozható a teltség.
Az Una corda-nak is nevezett tolópedál kap helyet a bal oldalon, ez elsősorban a hangzás finomítására szolgál. Lenyomásával a mechanika és a billentyűzet finoman elmozdul jobb oldal felé, melynek eredménye, hogy a kalapács a puhább felével érintkezik a húrral. A leütött hang ezáltal halkabb lesz és változik a hangszíne, a pedál használatával sejtelmesebbé tehető a hangulat.
A harmadik, úgynevezett prolongációs vagy hanghosszabbító pedál csak a legkiválóbb minőségű, nagyméretű hangszereken található meg, a jobb és a bal oldali pedál között. Ezzel hosszabbá tehetők a letartott hangok, mivel azokat a tompítókat tartja felemelve, amik már a pedál lenyomását megelőzően is a levegőben voltak, tehát lényege a szelektív tompítás.
Végezetül ezekhez kapcsolódik a zongora lírájának nevezett fakeret, aminek nincs szerepe a hangzásban, sőt, a nevével ellentétben igen prózai a funkciója, ez ugyanis egyszerűen a pedálok felfüggesztésére szolgál.
Reméljük, a gyakorlatban is tudja majd alkalmazni a most megismert funkciókat, és még szebbé tudja varázsolni kedvenc darabjait. Ha segítségre lenne szüksége a hangolásban, esetleg javításra szorul a hangszere, számíthat szakértelmünkre!
A kép forrása: www.szinti.uw.hu