Ahhoz, hogy a zongora minden részletében elkészüljön, összetett és összehangolt munka szükséges. A zongorát nem egyetlen szakember készíti, hanem több, zongorakészítésben jártas ember együttes munkája során készül el a hangszer. Egyetlen hangszer összeállításában körülbelül száz ember segédkezik és adja hozzá a szakértelmét.
A zongora fő alkotórésze a zongoratest, amiben a hangzótest és a zongora mechanika is megtalálható. A hangzótesten belül újabb alkatrészek találhatóak, a húrozat és a rezonáló test. A mély és a magas hangokhoz is tartoznak húrok, acélból készítve. A basszus húrok réz bevonatot kaptak azért, hogy megfelelő legyen a tömegük. A húrokat a vasöntvény tartja feszesen. A húrok a hangolószögekhez, a hangolószögek pedig a hangolótőkéhez kapcsolódnak. A rezonánslap a zongora lelke, amiből a hangszer hangjának tulajdonságai erednek.
A gerendázat tulajdonképpen a hangszer váz szerkezetét jelenti, ami a zongoratestet tartja. A zongora mechanika tartalmazza a hangszer mozgó alkatrészeinek összességét. A mozgó alkatrészek közé tartoznak a kalapácsok és a billentyűzet, amiket bécsi és angol mechanika szerint, két eltérő rendszerben állítanak össze.
A bécsi változatnál billentyű és kalapács kapcsolatban állnak, az angolnál viszont nem, ami emiatt megbízhatóbb és drágább hangszer is. A kalapácsok filc bevonatot kapnak, ezek szólaltatják meg a billentyűk leütése következtében a húrokat. A billentyűk száma általában 88, amiből a feketék 36 darabot kaptak, a fehérek pedig 52 darabot. Azonban húrokból jóval több számolható meg a zongorában, ugyanis összesen 243 van belőlük. Ennek az az oka, hogy több húr alkot egyetlen húrt, méghozzá az alsó oktávokban.
A zongorák és a pianínók is kettő pedállal készülnek, amit kiegészít egy harmadik. Mindegyik más funkciót lát el a zongorajáték közben. A pedálok fölött kapott helyet a líra, ami egy fakeret, a pedálok felfüggesztését foglalja magában.
A kép forrása: www.szinti.uw.hu